10.rész Otthon édes otthon

A másnap reggel elég fárasztóan indult,nem csak Justinnak hanem nekem is.Miután az éjszaka sikeresen elmenekültünk a helikopterrel támadó lesifotósok elől kénytelen voltam elmesélni Justinnak , hogy mi történt tegnap a koncert előtt. Bár Justin rögtön nyugtatgatni kezdett , hogy nem az én hibám,ez most nem segített. Kimondhatatlanul haragudtam magamra , hiszen nagyon jól tudtam hogy én tehetek az egészről. Jus kitűnő színészi tehetségével próbálta leplezni idegességét , nem túl sok sikerrel. Bármikor máskor kitűnően ment neki a színészkedés , kivételesen most . De szerintem ez csak azért volt mert nem számított erre. Ahogy én sem , és senki sem.Egész napunkat otthon töltöttük , Scooter csak később délután ért ide .
-Most mi lesz ?-kérdeztem aggódva Scootertől.
-Hát egy ideig itthon kell maradnotok.Nem mehettek sehová...-hangsúlyozta az utolsó mondatot és közben Justint nézte.Tekintete olyan volt mintha éppen azt akarná mondani Jusnak hogy:Remélem felfogtad kölyök... Nem én voltam az egyetlen aki észrevette Scooter szavaiban rejlő komolyságot.Ugyanis Jus heves bólogatással jelezte menedzserének hogy megértettük a dolgot.
-Az nem fog menni úgyis Aubreynak holnap kezdődik az iskola Scoo.-kiáltott oda nekünk anya,aki éppen a kedvenc süteményemet sütötte a konyhában Pattievel.
-Hát akkor ezentúl magán tanuló lesz.De a házból akkor sem mehetnek ki.Már a házba bejutni is alig lehet annyi riporter várakozik odakint rátok.
-Igaza van Scoonak kicsim.-szólt közbe Pattie is.-Justinnal mi már vagy ezerszer végigjártuk ezt az utat és hidd el hogyha belekeveredsz onnan nincs kiút.
-Mi is csak Kenny segítségével tudunk kijutni a házból.-szakította félbe a beszélgetésünket Jason.Majd folytatta is az xboxozást.
-Szóval a házban ragadtunk hercegnőm.-jelentette ki Jus arcán egy hatalmas mosollyal majd óvatos mozdulattal felemelt az öléből ,úgyhogy most a karjaiban voltam.Nagyon tetszett ez a testhelyzet,ugyanis igy közelről láthattam a mindig tökéletes arcát.Igy folytatta mondanivalóját miközben karjaiban tartott.-Akkor muszáj leszel lefoglalni engem valamivel különben nyűgös leszek  és szerintem nem akarod megtudni hogy az milyen.
-És mégis mire gondoltál ?Mondjuk erre ?-suttogtam halkan a fülébe úgy hogy azt senki más ne hallja csak ő ,majd cselekedni kezdtem.Elősször apró csókokkal hintettem a nyakára majd a hajába túrtam.
-Fújj.-hallatszott a tőlünk néhány méterre játszó öcsém fintorgása.Majd Scoo is kijelentette hogy inkább elmegy intézni nekem a magánsulit.Amíg a többiek fintorogtak addig Jus arcán én éppen ellenkező érzéseket véltem felfedezni úgy láttam neki nagyon is tetszett a dolog.
-Hmm pontosan erre .-suttogta a választ halkan a fülembe.Majd kiszabadítottam magamat karjai közül és a saját lábamra álltam.Most vele szemben helyezkedtem el ,s gyengéden csókolgatni kezdtem ajkait. Pár perc után meglepő mondon de Justin szakította félbe kus játékunkat.-Most mennem kell.Megígértem még tegnap az öcsédnek hogy ma játszok vele egy menetet.De utánna csak a tiéd vagyok.-nyugtatott meg Jus.Bár tudtam hogy attól nem kell félnem hogy nem lehetünk eggyütt , kitudja meddig tart majd ez a bezártság.
Mivel Justin úgy ott hagyott ,úgy döntöttem hogy nem hagyom magam unatkozni.Elősször webkamoztam Carrievel,ami mondanom sem kell már eléggé rám fért.Régóta nem beszélgettünk ilyen jót.Majd úgy döntöttem hogy lefürdök ugyanis tegnap nem volt időm.Mint mindig most is énekeltem fürdés közben.Anya és Jason ehhez már teljesen hozzászoktak,de Justinék még soha sem hallottak énekelni és szeretném is ha ez így maradna .Olyan hangosan énekeltem amennyire caak tudtam,ugyanis most nem féltem attól hogy bárki is meghall mivel mindenki a földszinten van és Justinék háza hatalmas szinte biztos voltam benne hogy senki sem fogja meghallani.

De tévedtem ugyanis tíz perc múlva Justin settenkedett be a fürdőszobába.
-Gyönyörűen énekelsz szerelmem.Ezt eddig miért nem mutattad meg nekem?-kezdett bele egyből mondandójába ,majd a fürdőkád felé sétált amiben én éppen feküdtem.Szerencsére testemet mindenhol hab fedte így nem éreztem zavarban magam.De nem tartottam helyesnek hogy igy beront a fürdőszobába úgyhogy rögtön ráförmedtem.
-Én én ...azt hittem hogy bezártam az ajtót .-próbáltam mentegetőzni.-Igen én énekeltem Justin de most már menj ki...amugy is neked nem Jasonnel kellene játszanod?-kérdeztem idegesen tőle.
-Éppen mostfejeztük be...de most miért menjek ki Aby ?A barátnőm vagy.
-Pontosan Justin...na de most már tényleg kifelé.Egy perc és megyek én is utánad. - még intettem neki hogy jöjjön ide és adjon egy csókot. Justin nem ellenkezett rögtön felém vette az irányt. Most olyan gyengéden csókolt ,hogy igazat megvallva alig tudtam megállni hogy ne rántsam be magam mellé a kádba.De tudtam hogy még korai lenne ezért rögtön elhessegettem ezeket a gondolatokat a fejemből. Úgy döntöttem kicsit megleckéztetem Just. Pár perc után én szakítottam meg csókunkat ezzel jelezve neki hogy most már tényleg hagyjon magamra.Amikor azonban elhajolt tőlem én jól összekentem az arcát habbal.
-Na most már tényleg mehetsz drágám.-hadartam el hatalmas nevetés közepette.Furcsa módon  nem vágott vissza ,hanem miután leszedte a habot az arcáról az ajtó felé sétált.Az ajtóban még meg állt és így szólt:
-Várj csak Aubrey. Nem tudod te hogy kivel kezdtél ki. Ezt még visszakapod. Itt fogok állni az ajtóban , nem fogsz tudni elmenekülni.-kacsintott egyet rám majd becsukta maga mögött az ajtót. A menekülésre valóban nem láttam esélyt,hiszen a fürdőszoba ajtaja rögtön Justin szobájába nyílik. De nem is szerettem volna menekülni. Éppen ellenkezőleg , próbáltam a lehető leggyorsabban végezni .Törölközés közben jutott eszembe hogy nem hoztam át magamnak tiszta ruhát...

Justin szemszöge
Miután Aubrey kizavart a fürdőszobából muszáj volt lefoglalnom magam valamivel , különben csak azon kattogott volna az agyam hogy vissza megyek hozzá.Nem ez volt az egyetlen dolog amit nem tudtam elhessegetni a fejemből.Mikor Jasonnel játszottunk a nappaliban véletlen meghallottam anya és Caroline beszélgetését.Éppen arról beszélgettek hogy pontosan egy hét múlva lesz Aubrey szülinapja , tehát jövőhét vasárnap. Szerettem volna a lehető legszebb ajándékkal meglepni őt a szülinapján.Ezen a témán azonban nem kellett sokat gondolkodnom. Amint meghallottam énekelni a szerelmemet azonnal tudtam hogy mi lesz a szülinapi ajándéka. Pontosan tudtam hogy nincs olyan ajándék a világon amivel ki lehetne fejezni mennyire szeretem az én tökéletes barátnőmet .De tudom hogy ez az ajándék tetszeni fog neki...már csak Scooterrel kell beszélnem.Hirtelen a nyitódó ajtó zaja törte meg a szobában uralkodó néma csendet.
-Justin ...valamiről elfeledkeztem.-lépett be a szobámba Aubrey egy szál törülközőben.-Nem hoztam át tiszta ruhát ...átmennél a szobámba és hoznál nekem?-bökte ki végül ,majd mint a szégyenlős kislányok lesütötte a fejét.
-Hmm...nem is tudom.Tudod a fürdőszobai kis akciódért még nem álltam bosszút. Szerintem remek büntetés lenne neked ,ha egy szál bugyiban kellene bebújnod mellém az ágyba...-kacsintott rám.
-Azt már nem , akkor majd hozok én magamnak.-mondta , majd dühösen az ajtó felé indult.Amikor már éppen kinyitotta az ajtót elé ugrottam és becsuktam.
-Vicceltem kicsim.Persze hogy hozok neked ruhát.-mondtam neki halkan és puszit nyomtam a szájára.Majd elindultam a ruhákért.

Aubrey szobájában rengeteg ruha volt és mindegyik gyönyörű volt egytől egyig , főleg akkor ha viselte őket. Hosszas keresgélés után találtam egy kis pántos felsőt ,ami tökéletes lesz az alváshoz. A felső mellé választottam egy hozzá illő francia bugyit és már indultam is vissza. Kicsit féltem attól hogy azt mondja majd hogy ő nem veszi fel ezt a ruhát, mert hogy alig takar valamit. De bíztam benne hogy nem így lesz.
Amikor a szobába értem láttam hogy Aubrey az ágyamon ül és a telefonomon lévő képeket nézegeti.A tesóimmal voltam a képeken.Mikor odaléptem hozzá éppen azt a képet nézte amin Jazzy összekente tejszínhabbal az arcomat .
-Itt pont úgy nézel ki mint amikor én kentelek össze.-mondta hangos nevetés közben majd felnézett rám. Arca tökéletes volt , most hogy nem volt kisminkelve valahogy még szebbnek tűnt a számomra.Tekintete egy idő után arcomról a karjaimban lévő ruhákra irányult .
-Na ne Justin. Most komolyan ezeket hoztad nekem?-nézett rám miközben a fejét csóválta.-A bugyi az rendben , de a felsőt azt nem vagyok hajlandó felvenni.
-Ne már kicsim , pedig nekem nagyon tetszik. Kérlek vedd fel , az én kedvemért.-próbáltam meggyőzni makacs barátnőmet. Komolyan mondom az őrületbe tud kergetni néha ,kiválasztottam neki a legszexibb pizsamát amit el tudok képzelni rajta...erre nem hajlandó felvenni.Nem kételkedtem önmagamban , tudtam hogy úgy is sikerül majd valahogy rávennem.
-Hát jól van, de csak akkor veszem majd fel amikor már aludni fogunk.-egyezett végül bele majd így folytatta.-De most kénytelen leszel egy pólót adni a sajátjaid közül ,mert Scoo az előbb szólt hogy menjünk le a nappaliba. Azt mondta beszélni akar velünk. 
-Rendben édes , nekem az is elég ha csak éjszakára veszed fel. A lényeg hogy láthassalak benne.-mondtam neki majd kiválasztottam a szekrényemből a kedvenc pólómat s odaadtam neki.Ő gyorsan átöltözött , természetesen nem előttem ,hanem a fürdőszobában.Majd elindultunk lefelé .Kinyitottam neki az ajtót hogy menjen ő először ,így lehetőségem volt látni hogy hogyan is áll neki az általam kiválasztott fehérnemű. A ruhadarab remekül kiemelte tökéletes vonalait.A lépcsőn lefelé menet átkaroltam barátnőm derekát és így sétáltunk oda a többiekhez.Ez azért volt mert szerettem volna ha mindenki látná hogy mennyire szeretjük egymást Abyvel. 
-Gyertek skacok!Már csak rátok várunk...-kiáltott oda nekünk Scoo. Aubrey anyukája Caroline észrevette szorosan összefűződő karjainkat , ebben biztos voltam . Hiszen ahogy minket nézett széles mosolyra húzta a száját.
-Hát igen.Essünk már túl rajta..-sürgetett minket Jason.
-Ne nyávogj már.-intette csendre Aubrey öccsét. Amint odaértünk a kanapéhoz én az ölembe ültettem Abyt mint ahogy azt szoktuk.
A nappaliban a beszélgetés nem tartott sokáig.Scooter elmondta nekünk hogy sikerült elintéznie a magán iskolát Aby számára.Elmesélte hogy a lehető legjobb tanárt szerezte meg akit ismer és azt is elmondta hogy már holnap kezdik a tanulást. Az én nagy bánatomra.Hiszen nem mehetünk ki a házból és szerettem volna kihasználni az alkalmat és minden időt vele tölteni .Még az a szerencse hogy csak hétfőnként és csütörtökönként fog minket zaklatni ez a tanár.Scoo hegyi beszéde után jó éjt kívántunk mindenkinek ,majd a szobám felé vettük az irányt. Úgy döntöttünk Aubreyval hogy még nem alszunk. Megnéztünk egy filmet , majd felmentem a twitterre mint ahogy minden nap szoktam.Imádom elolvasni amit a rajongóim írnak,hihetetlenül kedvesek és aranyosak. Mindig megtudnak lepni valamivel . Hát ez most is sikerült nekik. Szinte ledermedtem amikor beléptem a felhasználómba és megláttam az üzenőfalamon lévő bejegyzéseket...


















-

9.rész Fall

A délelőttöt a gyerekekkel töltöttük , próbáltuk kihasználni az időt amíg velük lehetünk. Aztán ebéd után kikísértük őket a reptérre. Nem gondoltam hogy ilyen nehéz lesz elbúcsúzni tőlük. Igaz csak pár napot töltöttek nálunk , szinte már úgy éreztem mintha a mi gyerekeink lennének. Jazzy és Jaxon sírásba kezdett, nagyon nehezen megy nekik a búcsúzást. Imádják Justint .Kezdtem megijedni a zokogó gyerekek láttám , s Justin sem volt a legjobb formájában. De azt mondták náluk minden búcsúzkodás ilyen. Szóval nagy nehezen de sikerült elköszönnünk Jeremyéktől . Innen már nem haza mentünk , hanem egyenesen a koncert helyszínére. Igaz hogy csak este lesz , de addig Justinnak még rengeteg dolga van.

-Na hogy hangzik?-kérdezte Justin , miután elénekelte a Boyfriend című számát.Most én voltam az egyetlen rajongó aki a nézőtérről csodálhatta. Bár tudtam hogy több százezren rajonganak még rajtam kívül Justinért , de azt is tudtam hogy én vagyok a legnagyobb rajongója. Ebben biztos voltam. Remekül mozgott a színpadon , nem zavarta hogy egyedül én vagyok ott , sőt most jobban ment neki mint bármikor.
-Tökéletes volt édesem.Sőt még annál is jobb.-kiabáltam vissza neki. Igen , én kénytelen voltam kiabálni mert rajtam nem volt hangosítás.
-Gyere menjünk vissza az öltözőbe , Marie már biztosan ideges hogy hol vagyunk.-mondta majd rám kacsintott.Fél óra volt hátra a koncert kezdetéig . Marie már valóban várt ránk a színpad mögött. Mindenkitől azt kérdezgette:-Merre van Justin? Már rég el kellett volna kezdeni bemelegíteni...-kiabált mindenkivel.
-Nyugi Marie!-mondta nyugodt hangon az énektanárának.-Nekem kellene izgulnom nem?-nézett értetlenül majd így folytatta.-Egyébként már meg volt a hangpróba. Most gyakoroltunk Aubreyval a színpadon , szerinte tökéletes volt.-mosolygott büszkén , majd nyomott egy puszit ajkamra.
-Jól van nagyfiú azért még én is meghallgatlak. -mondta majd intett Justinnak hogy menjen utána.
-Jössz vagy maradsz kicsim?-kérdezte.
-Maradok. Szétnézek egy kicsit erre...
-Ne rosszalkodj nélkülem.-kacsintott majd becsukta az ajtót maga mögött.
Nem szerettem volna unatkozni Justin nélkül sem , ezért felfedező útra indultam. Megláttam egy hatalmas ajtót , majd felé indultam. Amint kiléptem rájöttem hogy nem éppen a legjobb döntés volt. Ugyanis az ajtó mögött lévő terasz arra az utcára nyílik amin éppen Justin rajongói várakoztak. Arra vártak hogy beengedjék őket a csarnokba ahol a koncert lesz. Abban a pillanatban amikor észrevettem hogy nem jó helyen vagyok , vissza indultam az ajtón. A több száz sikítozó lány közül a legtöbben észrevettek engem.
A többiek meg fognak ölni. Mit fogunk mondani az embereknek? Ezt már sehogy nem magyarázzuk meg...ilyen és ehhez hasonló gondolatok jutottak eszembe miközben igyekeztem visszatalálni a színpad mögé.5 perc bolyongás után végre visszataláltam. Már messziről kiszúrtam Justint , éppen a tükör előtt énekelt. Elképesztően dögös volt így , a düh ami jelenleg tombolt bennem egy pillanat alatt elmúlt .

-Az ég szerelmére ... Merre voltál Aubrey ?Már rég a színpadon kellene lennem .-mondta dühösen miközben nyakába fúrtam arcom. Bűntudatom volt és aggódtam az 5 perccel ezelőtt történtek miatt , de tudtam hogy most nem mondhatom el  Justinnak a történteket . Biztos vagyok benne hogy akkor az egész koncert alatt azon kattogna az agya. Márpedig én azt szeretném hogy jól sikerüljön neki a koncert. -Mi a baj kicsim?-kérdezte kétségbeesetten. Gondolhattam volna hogy rögtön észreveszi rajtam.

-Csak felfedeztem a terepet.-húztam mosolyra a számat.-Amikor az órára néztem nagyon megijedtem . Azt hittem hogy már felmentél a színpadra és futni kezdtem. Reméltem hogy még időben elkaplak.-nyugtattam meg. Azt hiszem elhitte mert szavaim után ő szorosan magához húzott , ajkainkat kevesebb mint egy centiméter választotta el egymástól. Szinte biztos voltam benne hogy meg fog csókolni , de nem így történt. Justin ajkai ahelyett hogy az enyémre tapadtak , a fülem felé vette az irányt.Már minden lehetséges dologra fel voltam készülve ami megtörténhet , de erre pont nem.-Nagyon szeretlek Aubrey !-suttogta végül a fülembe.Nem gondoltam volna hogy ő hamarabb ki fogja mondani mint én , de jelenleg ez volt a legjobb dolog ami most velem történhetett. Hogy miért is?Először is azért mert nem voltam egyedül az érzéseimmel , rendkívül megnyugtató volt hogy ő is ugyanúgy érez mint én. Másodszor pedig azért mert nem hiszem hogy egy napnál tovább kibírtam volna hogy ne mondjam ki az érzéseimet és nem szerettem volna ha én mondom ki először. De ettől szerencsére megmenekültem ugyanis a szerelmem , mint mindig most is a legjobban időzített .-Én annál is jobban- leheltem ajkaira , de közben tekintetem egy másodpercre sem szakadt el az övétől. Sőt próbáltam a lehető legmélyebben belenézni a gyönyörű karamell szemekbe , remélve hogy az előző mondatom örökre a fejébe vési. Bár efelől nem voltak kétségeim , láttam szemeiben hogy soha sem szeretne véget vetni ennek a pillanatnak. Majd cselekedeteivel ezt be is bizonyította ugyanis gyengéden csókolni kezdte ajkaimat. Túl tökéletes volt a pillanat ahhoz hogy sokáig tartson , de ezt tudtam előre hogy így lesz.-Justin már 5 perce várnak rád a rajongók...ha nem jössz ki a színpadra akkor ők fognak ide jönni.-kiabált Scooter dühösen Justinra. De tudtam hogy igaza van ezért még utoljára átöleltem a szerelmemet és elengedtem.-Most már biztos vagyok benne hogy ez lesz a legjobb koncert amit valaha adtam.-kacsintott rám majd Scoora nézett.-Remélem is kölyök . Legalább nem volt felesleges az az öt perc várakozás a rajongóknak.Na de most már menj azonnal a színpadra , már így is késésben vagyunk.-emelte fel hangját majd a színpad felé indult hogy kövesse Jus is.-Menni fog édes .Itt leszek végig és figyellek.-kiáltottam szerelmem után. Majd a kilátó felé vettem az irányt ahonnan tökéletesen látni fogom Justint és ő is engem. Alig egy perce szakadtunk el egymástól és tudtam hogy másodperceken belül feltűnik a színpadon és én végig őt élvezhetem innen , de már most rettentően hiányzott az érintése. A színpad ami az előbb még fényárban úszott , most egy pillanat alatt elsötétült. A hatalmas arénát csak a videó kamerák és telefonok töltötték be némi fénnyel , most már mindenki csak egy dologra várt , méghozzá arra hogy láthassa Justint. 

-Remélem készen álltok Los Angeles?-szólalt meg egy mindenki számára ismerős hang a színpadról . Hirtelen minden fény rá irányult , s ahogy Jus elindult a színpadon a fényár követte őt.

Az első szám amit elénekelt az All Around The World , ezzel remekül feldobta mindenki hangulatát. Nem csak a rajongók de én is vad táncolásba kezdtem Pattievel az oldalamon . Attól függetlenül hogy táncoltam mindvégig Justint néztem  és egy idő után fel is tűnt hogy minden szám alatt legalább háromszor ránk nézett . Azt hiszem egyszer el is mosolyodott rajtunk miközben táncoltunk , biztos elég hülyén nézhettünk ki. 

Már több mint egy órája ment a koncert , ami azt jelenti hogy hamarosan vége lesz.

-Még egyetlen egy számot tartogatok nektek a ma estére...de ezt a számot még nem ismeritek...szeretnétek hallani?-Justin kérdésére a rajongók egy hangos sikítással válaszoltak , amire én is rásegítettem , ezzel próbáltam jelezni Justinnak hogy mennyire érdekel az az új szám amit még senki sem hallott. Aztán besétált egy srác a színpadra és odaadta Jusnak a kezében lévő gitárt majd elment...

-Tudjátok azt mondtam hogy senki sem ismeri még ezt a számot , de  egy picit hazudtam nektek . Ugyanis egy valaki közületek nagyon is jól ismeri már ezt a számot . Többek között azért is mert ő volt a szám ihletője , mindent amit hallani fogtok neki köszönhettek. A szám címe Fall. Nos remélem tetszeni fog nektek , neki nagyon tetszett...-mondta hatalmas mosollyal . Majd rám nézett és kacsintott egyet. Tudtam hogy nem fogom kibírni hogy ne bőgjem el magam ,de azt nem gondoltam volna hogy már az első másodpercek után így fog történni. Pattie végig nyugtatott a szavaival , bár tudta hogy könnyeim örömkönnyek. Nem csak Pattie vette észre hogy meghatott ami történt.-Ne sírj bébi.-szólalt meg Jus a színpadról , miután vége lett a számnak.Majd mutatta azt a bizonyos szívecskét amit már a koncert elején is ellőtt , csak akkor nem nekem szánta hanem a rajongóknak. Justin énekelt még egy ráadást a színpadon majd elbúcsúzott a rajongóitól és meg köszönte nekik hogy eljöttek.  Én természetesen nem tudtam abbahagyni a bőgést , még akkor is sírtam amikor Justin lejött a színpadról és odarohant hozzám. Szorosan ölelt magához ,s karjai között ringatni kezdett . Ezzel tökéletesen megtudott nyugtatni . Hosszú percek után engedett az ölelésből és kezei hátam helyett az arcomra irányultak. Majd letörölte az arcomon legördülő könnycseppeket. -Tudod még így is te vagy a leggyönyörűbb nő akit valaha láttam. -nyomott puszit a számra.

-Mindennél jobban szeretlek.-súgtam a fülébe. Most sajnos több nem tellett tőlem mert még mindig nem nyugodtam le teljesen és amúgy is későbbre tartogattam a véleményemet ,majd ha csak kettesben leszünk.

Miután Justin átöltözött hazafelé vettük az irányt. Még a kocsiban a fülembe súgta Jus hogy ne szakadjak el tőle egy pillanatra se mert az éjszakát vele kell töltenem. Erre nekem is rögtön felcsillant a szemem. Tudtam hogy el kellene mondanom hogy mi történt a teraszon , de nem szerettem volna elrontani ezt a tökéletes napot úgyhogy a kínos beszélgetést inkább holnapra halasztottam.Amikor haza értünk már késő este volt úgy hogy mindenki a szobája felé vette az irányt , kivéve mi. Justin az udvarunk hátsó részébe vezetett engem , már lassan egy hete lakok itt ,de ezen a helyen még nem jártam. Végül is  nem volt semmi különös , csak fák és egy hintaágy , de pont ettől lett tökéletes az egész. Justin felkapott az ölébe majd a hintaágy felé indult velem. Először óvatosan letett engem majd mellém bújt. Hátulról ölelt át. Karjaink mellkasomon fonódtak össze. 

-Köszönöm neked Justin!-jelentettem ki a fejemben kavargó gondolatok egyikét.

-Mire érted ezt kicsim?-nézett rám értetlenül , bár a sötétben csak a csillogó szemeit láttam.

-Köszönöm neked Justin hogy melletted a világ legszerencsésebb embere lehetek...-lassan mondtam ki a szavaimat , pontosan azért hogy éreztessem vele ez mennyire fontos nekem. Kezeimmel hol arcát simítottam , hol a mindig tökéletesen álló hajába túrtam bele...Éreztem rajta hogy most ő is elérzékenyült . Közelebb húzott magához , ennél közelebb még soha nem voltunk egymáshoz. Nyomott egy puszit a homlokomra , majd énekelni kezdett.Természetesen az én számomat , azt a számot amivel a mai koncerten is hatalmas sikert aratott. Nem úgy terveztük hogy itt kint alszunk a hintaágyban , de már mindketten nagyon fáradtak voltunk igy hamar elnyomott minket az álom.

Olyan éjfél körül járhatott már az idő...amikor:

-Ezt nem hiszem el!-kiáltott fel Justin miután mind kettőnket felébresztett a hatalmas zaj .-Most aztán futás.Ne maradj le Aubrey !-fogta meg a kezem , majd olyan gyorsan amennyire az lehetséges a házba futottunk...Tudtam hogy valami történni fog még , mert eddig túl tökéletes volt a mai napunk...de erre nem számítottam.

8.rész Ami nem öl meg az megerősít...

- Jazzy ma csajos napot tartunk. Rendben?- szóltam oda a babáival játszó kislánynak. Justin már korán reggel elment itthonról mert holnap koncertezik és ma már színpadi próba van. Azt terveztük hogy együtt töltjük a napot , de sajnos ez a terv is kudarcba fulladt. Ahogy a sütéssel való próbálkozásom sem a legjobb ötlet volt ugyanis Jazzyvel annyira belefeledkeztünk a játékba hogy a süti teljesen megégett. Jaxon és az apukája is elmentek itthonról , úgy döntöttek hogy ők pasis napot tartanak.S mivel Jazzynek és nekem is kibírhatatlanul hiányzott Justin , muszáj volt valamivel lefoglalnunk magunkat.
-Ez egy nagyon jó ötlet , kezdhetjük is azzal hogy elmegyünk vásárolni.
-Elhívjuk Lexit is rendben?
De amikor felhívtam Jennyt azt mondta hogy Lexi a barátnőjénél van úgyhogy sajnos nem tudott velünk jönni. De Pattie ,Erin és anya is vásárolni szerettek volna , így ők is jöttek velünk.

Először benéztünk valami igen puccok ruhaboltba . Gyönyörű volt itt minden ruha , ki is néztem magamnak egyet , de miután megláttam az árát inkább vissza tettem. A ruha tűzpiros volt és remekül kiemelte vonalaimat. Mindenki megdicsért benne , kicsit fájt a szívem hogy ott hagytam a boltban. Ezután a játék boltba igyekeztünk .Tudtam hogy innen nem szabadulunk el egyhamar mert Jazzynek annyi játék tetszett , nem tudta eldönteni melyiket vegyük meg.
-Legszívesebben mindet megvenném..-mondta dühösen.
-Azt nem lehet drágám.Akkor mit kapnál legközelebb ha jövünk?-próbáltam megnyugtatni.
-Igazad van , akkor legyen a hosszú barna hajú baba. Majdnem olyan szép a haja mint a tiéd. Nem csodálom hogy Justin szerelmes beléd .Örülök hogy te vagy a barátnője , mert mindig játszol velem. Legalább tudsz rá vigyázni amikor nem vagyunk itt. -kacagott fel.
-Mit mondtál? Szerelmes belém Jaz ezt honnan veszed?
-Tudom , mert mondta nekem. Nekem mindent elmond , de nem fog örülni hogy kifecsegtem. Ne mondd el neki jó? Nézett rám könyörgően a kislány.
-Persze hogy nem mondom el neki.-simítottam meg arcát nyugtatás ként , majd a pénztár felé indultunk ahol anyáék már vártak ránk. Pattie épp fizetett amikor megcsörrent a telefonom.Láttam hogy Justin az , nagyon megörültem hogy végre hallhatom a hangját. Úgy hiányzik már.
-Szia kicsim.-vette fel a telefont.-Ne ijedj meg , de kórházban vagyok. Kérlek tényleg ne aggódj nincsen komoly bajom , csak eltört a kezem.
-Nincs semmi bajod?Az nem elég nagy baj hogy eltörted a kezed?Mégis mi történt?-emeltem fel a hangom.
-Majd elmondom. Be tudtok jönni most a kórházba?
-Persze. Mondd a címet és már indulunk is.

-Még hogy nincs semmi bajod...-förmedtem rá Justinra , de közben mosolyra húztam a számat. Nagyon hiányzott már . De most úgy néz ki itt a kórházi ágyon mint egy kisgyerek aki nem figyelt oda gördeszkázás közben.
-Csókot kérek , attól meg fogok gyógyulni.-mondta és már csücsörítette is a száját.Odahajoltam hozzá és megcsókoltam , de mivel nem voltunk egyedül , ezért csak pár másodpercig tarthatott kis játékunk.
-Mégis ki szerint?-kérdeztem tőle , majd felnevettem az előbbi kijelentésén.
-Hát én szerintem . Tudom hogy most már jobban leszek. Már csak az hiányzik a gyógyulásomhoz hogy Jazzy is megölelgessen.-mondta majd kacsintott egyet a húgára. A kislány már indult is Justin felé és felmászott az ölébe.
-Szóval Dr Justin Bieber. Elárulná hogy mégis hogyan tört el a karja? -viccelődtem vele.
-Hát , elmondhatom...-mondta majd Scooterre nézett és hangja elcsuklott.
-Mondd már...-sürgette Jazzy testvérét.
-Ez nem olyan egyszerű kislány. Szóval úgy volt hogy amikor már éppen végeztünk a próbával és már indultunk volna haza , éppen arra jött Selena az új pasijával Liammel. Nem is érdekelt hogy ott vannak köszönni sem köszöntem nekik , csak próbáltam igyekezni a kocsihoz. De Liam utánam kiabált , s annyira felhúzott azokkal amiket mondott hogy kicsit összeverekedtünk.-mondta majd lesütötte fejét.
-Selena? Kérdezett rá egyből anyukája. Már nem láttad azóta amióta...-mondta Pattie de a mondat felénél abba hagyta mert tudta hogy valami olyat mondana amit nem biztos hogy kellene.
-Na de menjünk haza .-mondta Jus majd megpróbálta a kicsi Jazzyt felvenni , de most hogy elvan törve a keze , így nehezebben ment neki.
-Majd én.-mondtam neki majd rá mosolyogtam.Levettem Jazzyt az ágyról így megtudta fogni Justin azt a kezét ami nem volt eltörve én pedig fogtam Jazzy másik kezét.Így indultunk haza a kórházból .Mindenképpen szerettem volna rákérdezni Justinnál hogy mi volt ez az ügy Selenával , de ezt későbbre terveztem ,majd ha csak ketten leszünk.

Amikor hazaértünk Jeremy és Jaxon már otthon voltak . Úgy hogy leültünk a nappaliba beszélgetni velük. Justin elmesélte nekik is hogy mi történt. Jeremy ugyan úgy reagált mint ahogy Pattie , nem értettem a dolgot. Jaxon pedig csak ölelgette bátyját és azt mondogatta hogy hogy fogunk így játszani.?!
-Elmegyek lepihenek kicsit , nem jössz velem Aubrey?-kérdezte majd rám nézett.
-De már is megyek.

-Melyik filmet nézzük?-kacsintott rám Justin majd intett hogy üljek oda mellé az ágyra.-Mondjuk barátság extrákkal ?-kacsintott rám.
-Justin ...-böktem vállba .-és ha bejönnek a kicsik.
-Na jó igazad van , akkor ezt majd legközelebb.-vigyorgott pimaszul.-Mit szólsz ehhez? Mutatott rá az Utolsó dal című filmre.
-De ez szomorú ... nem akarok sírni.-mondtam majd csókot nyomtam szájára.
-Akkor ez lesz a mi filmünk.-mondta majd betette a lejátszóba .Valami horror film volt . Justin nem tudod mire vállalkoztál ...
-Nem tudom hogy jó ötlet e ezt a filmet nézni...egy ilyen film után soha nem tudok aludni...-jelentettem ki bosszúsan. Bár tudtam hogy Justin ennek csak örülni fog , mert így kénytelen leszek nála éjszakázni.
-Velem alszol az éjszaka és remélem tudod hogy mellettem nem kell félned.-suttogta fülembe majd nyomott a homlokomra egy jó nagy puszit. Én melléfeküdtem és igyekeztem olyan szorosan átölelni amennyire az éppen lehetséges. Kezeink Justin mellkasán fonódtak össze. Az ijesztőbb részeknél néha ugy megszorítottam kezét hogy felszólalt:-Aby nem szeretném a másik kezem is eltörni.-mosolygott rám.
-Justin kérdezhetek valamit?
-Persze.Velem bármit megbeszélhetsz kicsim .-mondta majd kezét  kiszabadította az enyéim közül és simogatni kezdte az arcom.Le halkította a tvt is , hogy ne zavarjon minket a beszélgetésben.
-Elmeséled hogy mi volt ma ez a balhé?
-Gondolom tudod hogy régen Selenával együtt voltunk. Nagyon szoros kapcsolatunk volt , de amikor nyilvánosságra hoztuk a kapcsolatunkat mindenki ezzel zaklatott minket. Aztán egy idő után már nem bírtuk a sok pletykát ami rólunk terjedt . A kapcsolatunk már közel sem volt olyan szoros mint azelőtt. Egyszer megjelent egy pletykalapban hogy Selena megcsalt engem . Én természetesen nem hittem el , mind addig amíg rajta nem kaptam őt a sráccal. Liam volt az a srác. Azóta nem találkoztam velük amióta szakítottunk Selenával . S amikor ma megláttam hogy ők is ott vannak , elkezdtem siettetni Scootert hogy menjünk már.. erre Liam beszólogatott hogy biztos nem bírok szembenézni a múltammal meg ilyenek . Aztán nem bírtam ki hogy ne menjek neki...-mosolyodott el.
-Inkább maradtál volna itthon velem.-puszit nyomtam az eltörött kezére.
-Az nekem is jobban tetszett volna.-suttogta majd hajamba túrt. Imádja a hajamat birizgálni. Mindig azt mondja hogy nem tudja eldönteni mi az amit a legjobban szeret bennem mert annyira tökéletes vagyok.
-Justin elmehetek veled holnap a koncertre?-kérdeztem , de a hangomban érezni lehetett hogy félek a válaszától.
-Aby komolyan mondod?Mindennél jobban szeretném hogy ott legyél és holnap apáék még a koncert előtt hazamennek szóval nem szeretném hogy unatkozz.Ha ott leszel akkor tökéletesen fog sikerülni a koncert és a legjobb helyről nézheted majd végig az egészet.
-Hm azt hiszem már most is a legjobb helyről nézhetlek.-súgtam fülébe majd vadul megcsókoltam.Tudtam hogy éppen úgy hiányzott már neki is ez , mint nekem. Nem akartam elengedni őt , azt akartam hogy ez a pillanat örökké tartson. Bátran jelenthetem ki hogy ő csókol a legjobban az eddigi barátaim közül. A filmre már nem emlékszem , ugyanis az egész film alatt csókolóztunk ,csak egy egy pillanatra szakítottuk meg csókunkat .Olyankor a szemembe nézett és azt mondta hogy soha ne hagyjam őt el. Hogyan is hagyhatnám el amikor vele minden olyan tökéletesen alakul...nem hittem hogy ilyen hamar meg fog történni . De azt hiszem szerelmes vagyok Justinba...

7.rész Családi titok

Sziasztok!Csak annyit szeretnék mondani a rész elejére hogy nagyon köszönöm hogy ennyien olvassátok a blogomat. Remélem mindenkinek tetszik.Ha van valami ötletetek,véleményetek a történettel kapcsolatban nyugodtan írjátok le. Sajnos véget ért a szünet és újra elkezdődik az iskola úgy hogy csak 4 naponta lesznek részek. Vagy lehet hogy csak hétvégén.De akkor többet rakok fel. Remélem attól nem hagyjátok abba a blog olvasását. A mostani rész kicsit egyszerű és rövid lett , családias. Szóval ritkábban lesznek részek de azokat igyekezek minél jobbra írni. Majd jelentkezek még!Jó olvasást mindenkinek!

Aubrey szemszöge:
-Anya aludtunk még! -vette fel a telefont Justin szinte suttogva , biztos nem láttam hogy már ébren vagyok. Háttal feküdtem neki ő pedig átölelte a derekamat. -Hány óra van már?Aha oké mindjárt lemegyünk.-miután letette a telefont odabújt hozzám és halk szavaival ébresztgetni kezdett.
-Jó reggelt hercegnőm!Mennünk kell. Itt vannak apáék , már várnak ránk. -közben elkezdte puszilgatni az arcom minden egyes szegletét.
-Ezentúl minden reggel ilyen ébresztőt szeretnék.-mondtam neki majd csókot nyomtam szájára viszonzás ként és felé fordultam hogy láthassam arcát .-Szerinted kedvelni fognak?-kérdeztem kétségbeesetten.
-Téged Aubrey? Ki nem kedvel? kicsik biztos hogy rögtön odáig lesznek érted és apa kedvelni fog miután megtudta hogy milyen fontos vagy nekem.
-És elmondjuk nekik?Mármint a tegnap történteket.-azt hiszem miközben ezt mondtam kicsit elpirultam.
-Úgy gondoltam hogy majd a grill partyn bejelentjük.Ha már mindenki itt lesz.De kíváncsi vagyok hogy te hogyan tervezted..
-Hát nem terveztem sehogy , mivel erre nem számítottam. De ha már itt van az egész család akkor szerintem ís így lesz a legjobb , úgy is kiderülne ha titkolóznánk.-mosolyodtam el majd újabb csókokkal halmoztam el.
-Anya már így is kérdezősködni fog hogy merre jártam az éjszaka.-kacsintott majd felállt és felhúzott engem is az ágyból.Én gyorsan átöltöztem a fürdőben aztán Jus megfogta a kezem és így sétáltunk le a többiekhez . A gyerekek az udvaron játszottak , s az anyukájuk is ott volt velük.A kicsik rögtön kiszúrták Justint és nyakába ugrottak.Miután jól megölelték egymást , Justin letette a kicsiket .
-Ő itt a barátnőd Justin?-kérdezett rá a lényegre Jazzy.-Nagyon szép lány.
-Igen Jazzy ő itt a barátnőm , de shh ez titok csak nektek áruljuk el.-kacsintott Justin a testvéreire.
-Én Jaxon vagyok. Téged hogy hívnak?-mosolygott rám a kisfiú majd odajött és megfogta a kezem.
- Aubrey vagyok. Játszhatunk mi is veletek?-kérdeztem tőlük mert tudtam hogy nagyon szeretnének velünk játszani.
-Én is akarok játszani.-rohant oda hozzánk Lexi. Majd ölembe ugrott.
-Hát te mióta vagy itt kislány?-kérdeztem csodálkozva.
-Most jöttünk anyáékkal.Szia Justin .-integetett neki.-Bemutatod nekem a testvéreidet?
-Persze .Gyere csak. Ő itt Jazzy , ő is 6 éves épp úgy mint te és ő itt Jaxon.
-Én Lexi vagyok.
Mondanom sem kell a gyerekek nagyon hamar összebarátkoztak . Egész napunkat a gyerekekkel töltöttük ,fogócskáztunk ,fürödtünk a medencében .
-Azt hiszem hogy ez fárasztóbb mint egy egész napos koncert...-szólalt meg Justin mikor végre kicsit kettesben maradtunk. Erin átvette tőlünk a gyerekeket mert látta hogy már alaposan elfáradtunk.
-Ne is mondd. Hamarabb elfáradtunk mi mint a kicsik...-mondtam Justinnak de közben a képeket nézegettem amiket ma készítettem  magunkról.
-Nézd itt vannak a tesóid  és te is.-mutattam a képeket neki.
-Mondtam hogy jól ki fogtok jönni egymással.-válaszolt majd puszit nyomott a számra.

-Nézd Lexiről is lett egy jó kép.Csoda hogy ez az egy ilyen jól sikerült , mert egész nap ugrándozott és minden alkalommal amikor képet próbáltam csinálni az elmosódott.
-Pont olyan édes mint az unokanővére.
-Ez itt mi?-kérdeztem Justintől , mert megláttam egy képet az öcsémről.
-Hát mondtam neki hogy hagy csináljak egy képet róla és megengedte.

-Hogy sikerült rávenned?Nekem még soha nem engedte meg.
-Szerintem nem mert nemet mondani Justin Biebernek.-vigyorgott.-és amúgy is nagyon jóban vagyunk.
-Hm én sem merek nemet mondani.-csókoltam meg. Végre érezhettem puha ajkait az enyéimen. Tegnap este óta nem volt erre alkalmunk, S most igyekeztem ezt kiélvezni mert tudtam hogy mindjárt mennünk kell a grillezni. Hosszas csókolózás után megszólalt.
-Aubrey !Nem bántad meg hogy igent mondtál?Amikor megkérdeztem hogy leszel e a barátnőm.
-Miért kérdezel ilyeneket Justin?Dehogy bántam meg , alig vártam hogy megkérdezd tőlem.Inkább én kérdezhetném ugyan ezt tőled.Hiszen én egy világsztárral járok..te pedig..
-Én pedig mi?Nem vagy híres , s éppen ettől lesz tökéletes a mi kapcsolatunk. Engem nem az érdekel hogy mennyire vagy híres , sem bármi más.Azért szeretlek aki vagy..gyönyörű,szexi ,kedves és mellesleg a családom is imád.Nekem ennél több nem kell Aubrey ,csak legyél itt mindig mellettem hercegnőm.
-Attól nem kell tartanod.Én mindig itt leszek.-újra megcsókoltam,de most már nyakát is elkezdtem puszilgatni.Ezzel próbáltam jelezni neki hogy mennyire örülök a kapcsolatunknak.
-Ma is itt aludhatok?-kérdezte Justin miközben én kényeztettem.
-De most itt vannak tesóid is. Nem akarnak majd ők veled aludni?-kérdeztem tőle .
-Bízd rám .Hamar el fognak aludni , utána majd átjövünk a te szobádba.
-Nagyon tudsz bánni a gyerekekkel.-dicsértem meg.
-Volt már alkalmam gyakorolni..-s ahogy kimondta kopogtak a szobám ajtaján.A gyerekek voltak azok.
-Justin apa azt üzeni hogy gyertek enni.-mondta Jazzy.
-Megyünk már . Csak nem hiányoztunk nektek?-kérdezte Jus a tesóitól.
-De nagyon , csak siessünk mert már farkas éhes vagyok.-mondta Jaxon.
Nem mondhatnám hogy a vacsora nyugodt hangulatban telt. Kint voltunk az udvaron , mivel ugye grillezni kint szokás , de még így is nagy hangzavart keltett ez a sok ember.Justin csak a megfelelő pillanatra várt a bejelentésünkhöz.Mikor kicsit elcsendesült a tömeg Justin felkiáltott.
-Hé srácok figyelnétek egy kicsit? Valamit szeretnénk mondani Aubreyval.-Tudtam hogy itt az idő ezért letettem Lexit az ölemből és megfogtam Jus kezét.Megvárta amíg minden figyelem ránk irányul aztán folytattaá:- Szóval mivel nem szeretnénk a családunk előtt titkolózni , ezért gondoltuk hogy inkább bejelentjük  hivatalosan mindenki előtt hogy Aubrey és én együtt vagyunk.De nem szeretnénk ezt mindenki orrára kötni , kizárólag a családnak mondtuk el.Szóval ez jó lenne ha a mi titkunk maradna.
Ahogy befejezte Justin a mondandóját a kicsik elkezdtek tapsolni.Hihetetlenül aranyosak hogy így örülnek nekünk.
-Én már sokkal előbb tudtam mint ti .-kiáltott fel csengő hangján Jazzy.
Az este folyamán persze mindenkitől rengeteg kérdést kaptunk a kapcsolatunkról.S miután mindet megválaszoltuk Jennyék haza mentek mert már későre járt. Justinnal megfürdettük a kicsiket és ágyba dugtuk őket.
-Máskor is eljön hozzánk Lexi?-kérdezte Jazzy miközben jó éjt puszit adtunk nekik.
-Biztos vagyok benne hogy szívesen el jön hozzátok.Nagyon jól érezte magát.
-Mi is-mondta Jaxon miközben ásított.
-Justin mesélsz nekünk arról amikor még kicsi voltál?-fordult tesójához Jazzy.
-Igen Justin ez jó ötlet.-tettem hozzá én is.
Jus csak megrázta a fejét és rám nézett egy olyan ezt még visszakapod nézéssel , majd mesélésbe kezdett. Nem terveztem hogy én is el alszok de Jus kitűnően értett a meséléshez...főleg ha saját magáról kellett mesélni. Talán hamarabb el aludtam mint a gyerekek...már nem tudom.

6.rész Minden rosszban van valami jó...

Justin szemszöge:
Aby még mindig a karjaim között feküdt , épp úgy mint az este . Egész éjszaka alig aludtam valamit , szerettem volna kiélvezni a látványt . Bár ha Aubrey és a családja hozzánk költözik akkor remélem hogy minden egyes pillanatot vele tölthetek majd. Szerettem volna megcsókolni , mindennél jobban , de még nem jött el az idő és a hely sem a legmegfelelőbb hozzá. Nem sokáig gondolkodtam azon hogy nála gyönyörűbb lányt még nem láttam , mert ebben 100 százalékig biztos voltam. Talán már dél körül járhatott az idő , mikor Aby lassan kinyitotta a szemét , s mikor meglátott engem mosolyra húzódott a szája.
-Jó reggelt hercegnőm!-suttogtam fülébe és óvatosan puszit nyomtam arcára. Ő rá is kérdezett.
-Mióta hívsz te így engem?-de láttam hogy igenis tetszik neki.
-Most óta...-mondtam majd még egy puszit nyomtam az arcára aztán bár nem szerettem volna kibújtam mellőle az ágyból.
-Maradj még..-suttogta majd intett hogy feküdjek vissza.
-Mindennél jobban szeretném.De beszélnünk kell anyával .Ugye nem felejtetted el?
-Uhh a francba. De nagyon is elfelejtettem.-s  már fel is kelt .
-Nincs mitől félned Aby. Anya hihetetlenül megértő és szívesen lát titeket nálunk...-próbáltam megnyugtatni őt.
-Utálom hogy  nyakatokra kell akaszkodnunk...hiszen van nektek is annyi problémátok...-mondta.S tudtam hogy ha nem vigasztalom meg ismét sírás lesz a vége. Megvártam amíg átöltözik aztán együtt lementünk a nappaliba ahol Jenny sütött főzött. Be avattuk őt a tervünkbe , majd elindultunk Abyvel anyához...

Aubrey  szemszöge:

-Ez most komoly?Justin mit keresünk itt?Ez az a ház amit kiszúrtam a repülőből...hogy milyen gyönyörű.-néztem kérdően Justinra.
-Hát tudod én itt lakok.-vigyorgott büszkén ,s így folytatta.-De jobbnak láttam ha csak most tudod meg...
-Mégis miért?De Justin..-hisztiztem neki.De ő nem szólt semmit csak vigyorgott rám , majd megfogta a kezem és elkezdett húzni befele. Az ajtó előtt még megálltunk , s mondta hogy nincs mitől tartanom. Majd beléptünk a házba. Justin anyukája Pattie a nappaliban nézte a tvt , azt hiszem éppen valami Justin Bieber koncert ment. De amint meglátott minket ki kapcsolta a készüléket majd odasietett hozzánk.Láttam rajta az izgatottságot.Én pedig szerettem volna jó benyomást kelteni, ezért köszöntem neki.
-Szia Pattie.Aubrey Haddson vagyok Justin egyik barátja.
-Szia drágám. Tudom ám . Rengeteget mesélt rólad a fiam.-mondta majd Justinra kacsintott.-kértek sütit?Az előbb sütöttem.-Pattie nagyon aranyosnak tűnt , s azt hiszem hogy már számított az érkezésünkre.
-Köszi anya .-mondta Justin majd elvett egyet a csokis sütiből és folytatta.Tudtam hogy most jön a neheze...-Hé anyu beszélnünk kellene valamiről.
-Mondjad kicsim.Tudod hogy bármiben számíthatsz rám.-mondta Pattie majd fiára mosolygott és bíztatás ként megsimogatta a hátát.
-Tudom anya és  éppen ezért fordulunk hozzád. Aubrey és a családja bajban van. Tegnap tudta meg Aby hogy el vállnak a szülei és el kell ...
-Költözzetek ide!-vágta félbe Pattie Justin mondatát majd rám nézett. Úgy vettem észre neki nem kell magyarázni. Egyből tudta mi a probléma.-Tarthatnánk majd közös családi estéket-kiáltott fel Pattie.
-Benne lennék.Látod Aby Mondtam hogy anya csak örülni fog neki.-mosolygott rám Jus.
-Pattie nagyon nagylelkűek vagytok.De nem szeretnénk terhet jelenteni számotokra.Tudom hogy így is an elég bajotok a lesifotósokkal.-böktem ki végül.
-Drágám.Az nem a te problémád ,ettől nem kell tartanod hogy terhünkre lesztek.Épp ellenkezőleg.Örülnék neki nagyon.Rengeteg szabad hely van a házban.Ne is halogassuk drágám. Jöhettek már akár holnap.-mondta Pattie majd átölelt.-Meg tudod adni anyukád telefonszámát hogy beszéljek vele?
-Persze .Nagyon köszönjük. De remélem tudjátok hogy csak addig maradunk itt amíg anya nem talál új lakást magunknak.-mondtam nekik az igazat.
-Rendben drágám.De addig maradtok ameddig csak akartok.
-Remélem anyukád nem talál soha új lakást.-pimaszkodott Justin.De tudtam hogy csak azért mondja mert örül hogy náluk fogok lakni és ő szerette volna ha ez így is marad.
-Haha.Nem vicces.-mondtam duzzogva.
-Nem is viccnek szántam.-kacsintott rám majd puszit nyomott arcomra.
Patti elvonult egy kicsit hogy felhívja az anyukámat.Majd egy negyed óra múlva vissza jött . Nem tudta abbahagyni a mosolygást.
-Na mondd már anya!sürgette Pattiet fia.
-Azt mondta Aubrey anyukája hogy holnap már költöztök.-mondta.-Úgy hogy már ma is itt aludhatsz nálunk kincsem.-mondta Justin anyukája.Végtelenül kedves volt és láttam hogy szívesen osztja meg velünk az otthonát.
-Köszönöm Pattie. De holnap megy haza a barátnőm Carrie. Szeretném ezt az utolsó egy napot vele tölteni , ha már utánna úgy sem láthatom.De holnap este már itt alszok .Nem úszod meg Jus.-kacsintottam a fiúra.
-Nem is szeretném.-húzta ki magát mint egy igazi férfi.

Még egy kicsit beszélgettünk Pattievel a költözésről , majd Jus haza vitt engem. Mondtam neki is hogy ezt a hátra lévő egy napot tényleg szeretném most már csak a barátnőmmel tölteni és ő természetesen meg is értette úgy hogy haza ment. De megbeszéltük hogy holnap ki visz engem és Carriet a repülő térre majd átvisszük a cuccaimat nénikéméktől Justinhoz. S ez így is lett. Másnap hosszú búcsúzkodások után el válltam Carrietől majd Justinnal el mentünk Jennyékhez.
-Az öcsédnek mondtad már ?-kérdezte Justin út közben.
-Persze. Majd kiugrott a bőréből úgy örült. De majd meglátod , tuti el fogja még vagy 6-szor mondani. Már olyanokat mondott hogy majd te leszel a bátyja .-vallottam be Justinnak.
-Hát végülis valamilyen szinten az leszek.-mondta vigyorogva majd folytatta.-Bírom az öcséd. Nagyon klassz kis srác. Néha az én öcsémre emlékeztet.-ennél a mondatnál kicsit elszomorodott a hangja.Tudtam hogy mennyire hiányoznak neki a testvérei.
Mikor beléptünk a házba egyszerre támadta le Justint Lexi és Jason.
-Justin , Justin!-kacagott fel Lexi majd odarohant hozzánk.Bár nem találkoztak még személyesen . Tudtam hogy remekül ki fognak jönni egymással. Jól sejtettem , Jus egyből felvette a kicsit .
-Elárulod nekem hány éves vagy Lexi?-de ezt már olyan hangsúllyal kérdezte mint ahogy a gyerekekkel beszélni szoktak.
-Hat.-mondta mosolyogva Lexi és a kezén is mutatta.Nem volt jellemző a félénkség Lexire. Fel is tette a nagy kérdést Justinnak amit tegnap tőlem  is egész nap kérdezgetett.
-Elmehetek majd hozzátok Justin?-s próbálta bevetni azt a nézését amivel mindig meg tudja győzni az  embereket.
-Persze. Sőt szeretném is hogy elgyere . Tudod az én húgom is 6 éves. De őt Jazzynek hívják. Pont olyan aranyos mint Te . Szeretnél vele találkozni?-kérdezte Justin unokahúgomtól. Lexi természetesen igent mondott.
-Akkor holnap lemegyünk együtt a partra. Mit szólsz hozzá?
-Mikor lesz már holnap?-tette fel a kérdést Lexi. Ezzel jelezve Justinnak hogy menyire várja már.
-Hamarosan kislány.-hangzott el a válasz.
Amíg Justin Lexivel beszélgetett én és öcsém összepakoltuk a cuccainkat. Meg köszöntük Jennyéknek hogy ott lehettünk a nyáron , majd elköszöntünk. Egész úton azt halLgattam ahogy Jason és Justin a videó játékokról beszél és megbeszélték hogy majd ha otthon leszünk játszanak is egyet.
-És velem mi lesz?-néztem rá Justinra.
-Veled más terveim vannak.-kacsintott Rám.

Mire megérkeztünk Justinékhoz akkorra már anya is ott volt . Úgy láttam nagyon jól megértik egymást Pattievel hiszen nevetésük egy percre sem hagyott alább. Bár azon nem csodálkozom hogy anya jól kijött vele. Pattievel nem lehetett nem jól kijönni.Oda mentünk anyához majd jól megölelgettük őt.
-Anya ő itt Justin.Justin ő itt az anyukám Caroline.-mutattam be őket egymásnak.
-Örülök hogy végre megismerhetem.-jelentette ki őszintén Justin.
-Megbeszéltük édesanyátokkal hogy a vendégházban fogtok lakni.-mondta Pattie majd rám és öcsémre nézett.- Jó lesz így?-kérdezte mosolyogva.
-Persze nagyon hálásak vagyunk.-mondtam majd átöleltem őt hiszen még nem is köszöntem neki.
Justin és Pattie körbevezettek minket a házukon majd megmutatták nekünk hogy mi hol fogunk lakni.Nagyon tetszett itt minden, az egész ház olyan otthonos és jól felszerelt volt.
Éreztem hogy valaki hátulról közelít felém majd megfogja a derekam. Természetesen Justin volt az.
-Én választottam ki hogy melyik lesz a te szobád.Szeretnéd látni?-suttogta fülembe.
-Akkor az már csak jó lehet.-mondtam majd nyomtam egy puszit az arcára.-Persze hogy látni szeretném.-jelentettem ki a nyilvánvalót.
-Gyere utánam!-kacsintott rám majd meg fogta a kezem és húzni kezdett felfelé a lépcsőn így elszakadtunk a többiektől. Igaz hogy csak a vendég házban voltunk , de már ez is hatalmas nagy volt. Legalább háromszorosa a mi régi házunknak. Ahogy Justin végig vonszolt a folyosón én csak kapkodtam a fejem ide oda .Próbáltam megjegyezni az utat a szobámig. Bár ez nem volt túl nehéz mivel a folyosó legvégén volt.
Amint beléptünk a szobába egyből bele szerettem. A falak barack színűek voltak.A szobámból nyílt egy erkély ami a két ház között lévő medencére pillantott.Ez nagyon megtetszett.
-Innen mindent nagyon jól látni.-mondtam Jusnak miközben ki mentünk a teraszra .
-Igazad van. Tényleg innen a legjobb a kilátás és nézd ott az én szobám.-mutatott a másik ház erkélyére ami az én szobámmal szemben volt.S már tudtam hogy nem véletlenül választotta Jus ezt a szobát nekem. Mérhetetlenül tetszett a gondolat hogy rá látok Justin szobájára de gondoltam ellenkezek vele egy kicsit.
-Hmm nem lesz ez így jó.-próbáltam úgy tenni mintha tényleg komolyan gondolnám , de nem bírtam ki hogy ne mosolyogjam el magam.
-Igen Aby?Megbánod te még hogy ezt mondtad.-kacsintott rám , majd felkapott a karjaiba és letett az ágyamra majd elkezdett csikizni.
-Ne Justin. Nagyon örülök hogy rá látok a szobádra. Hagyd abba kérlek.-könyörögtem neki .
-Most megúsztad .-mondta széles vigyorral.
-Na menjünk mert a többiek már biztos hiányolnak ...-pattantam fel az ágyról.
Nem tévedtem, tényleg hiányoltak már minket. Éppen arról beszélgettek az udvaron hogy holnap egy grillpartyt tartunk , ezzel ünnepeljük meg hogy náluk lakunk. Pattie éppen azt mesélte hogy már mindenkit meghívott Justin apukája és tesói is jönnek , aztán még hallottam egy csomó számomra ismeretlen nevet. Nagyon örültem hogy jönnek Justin tesói ,így legalább megismerhetem őket. Fel is hoztam a többieknek hogy el hívhatnánk Jennyéket is , akkor legalább meg ismerné egymást Jazzy és Lexi. Mindenki beleegyezett és anya fel is hívta őket hogy holnap jöjjenek.
Már este 10 óra lehet és én itt pakolok a szobámban ahelyett hogy Justinnal lógnék. Merültek fel bennem a gondolatok. S ezt követte a többi. Mondjuk nem mondta hogy menjek át hozzá szóval nem az én hibám.Egyszer csak arra lettem figyelmes hogy csörög a telefonom és persze hogy Justin volt az. De amikor felvettem a telefont csak annyit mondott hogy -Gyere le az udvarra most!Ja és vegyél fel fürdőruhát!
Majd le is rakta , é követtem utasításait . Gyorsan átöltöztem majd igyekeztem a lehető leghalkabban kisurranni a házból. Justin már tényleg ott várt rám az udvaron de a gitárja is a kezében volt.

Leültem mellé .
-Aubrey! Már régóta meg szeretném neked mutatni az egyik dalom. Csak figyeld a szöveget. Remélem tetszeni fog.-mondta csendesen.Majd lefogta az akkordokat a gitáron és elkezdett énekelni.

Well, let me tell you a story About a girl and a boy He fell in love with his best friend When she's around, he feels nothing but joy But she was already broken, and it made her blind But she could never believe that love would ever great her right

Did you know that I loved you or were you not aware? You're the smile on my face And ain't going nowhere I'm here to make you happy, I'm here to see you smile I've been wanting to tell you this for a long while..

Végre értettem , értettem hogy mit is szeretne és tudtam hogy én is azt szeretném . Vele lenni , de már nem csak úgy mint egy barát. Nem akartam hogy Jus lássa a szememből kigördülő könnycseppeket , ezért próbáltam minél szaporábban letörölni arcomról őket. Miután vége lett a számnak oda hajolt hozzám . Alig egy centiméter választotta el egymástól ajkainkat.Csókolj már meg végre.

-Lennél a barátnőm Aubrey?-suttogta halkan. Hangja kicsit megremegett , tudtam hogy izgul a válaszom miatt.Nem szerettem volna ezt a tökéletes pillanatot valami hülye megjegyzéssel elrontani úgyhogy inkább cselekedtem.Szorosan átöleltem a nyakát majd megcsókoltam...Ajkai pontosan olyanok voltak mint amikor az álmaimban csókolóztunk.
-Akkor ez igen lenne?-kérdezte mikor egy pillanatra abbahagytuk.
-Persze.-bólintottam majd rá mosolyogtam. Tudtam hogy ha ezt megteszem nem bírja tovább és újra nekem esik. Természetesen így is lett. Mikor ajkaink újra egymáséi lettek Justin felkapott az ölébe , felállt és belesétált velem a medencébe. A víz eléggé hűvös volt úgyhogy kicsit kirázott a hideg . Ennek hatására még szorosabban öleltem át a barátomat . Annyira remekül értett hozzá Jus hogy levegyen a lábamról akár egy csókjával is, így néhány perc elteltével már fel sem tűnt mennyire fázom...

5.rész Derült égből villámcsapás

~3 nappal később~
-Jó reggelt Aby!Ma a stúdióba kell mennem hogy felvegyék az új albumom utolsó számát , úgyhogy megint nem tudunk találkozni.Annyira sajnálom , majd kiengesztellek valahogy. De holnapra már ne tervezz semmit mert egész nap velem leszel. Este felhívlak.Csók:Justin.-
Már 3 napja nem láttam Just és már úgy érzem hogy lassan kezdek beleőrülni a hiányába. Carrie minden egyes nap próbál lefoglalni valamivel. Tegnap például elvitt moziba aztán vásárolni de nekem végig Justinon járt az eszem. A nap végére már barátnőm is feladta a felvidításomat. Aztán az este folyamán még Jenny nénikém is letámadott hogy miért vagyok az elmúlt napban olyan bánatos. Ez a kérdés engem is elgondolkodtatott . A szomorúságom okában biztos voltam , senkivel sem érzem magam olyan jól mint Justinnal és ő most nem volt velem. Egyetlen dolog volt amit nem tudtam biztosra még pedig a folytatást.
4 nap múlva haza kell mennem és ez volt az amit én minden áron szerettem volna elkerülni. Szeretném volna visszamenni a nyár elejére ,s akkor megismerni Justint hogy az egész nyarat vele tölthessem.
Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejemben már 3 napja. Mikor már úgy éreztem hogy az egész életemet és Justinnal való kapcsolatomat átgondoltam , újra unatkozni kezdtem. Gondoltam felhívom anyát, hiszen már napok óta nem beszéltünk.
-Sziaa Anya!
-Szia Kincsem!-válaszolta az anyukám a telefon másik végéről , de hangja televolt szomorúsággal s talán még dühvel is.-Éppen most akartalak hívni..-mondta.
-Mi a baj anyu?-kérdeztem.Bár éreztem , talán nem biztos hogy tudnom kellene.
-Elvállunk..-mondta anya és tovább folytatta a zokogást.Én világosan tudtam mire gondol , de nem hittem el amit hallottam ezért kértem hogy erősítse meg.-Apád és én el vállunk ...már folyamatban van a papírok elintézése. Apád kifizet minket a ház feléből , s ő marad ott. De gőzöm sincs hogy hol fogunk lakni.-mondta elkeseredve anya majd elhalkult a hangja.
-De miért?Ne aggódj anya majd lakunk itt Jenny néninél. Biztos hogy meg fogja engedni. Délután beszélek is vele ha hazajött a munkából.
-Hát kiderült hogy édesapádnak már régóta viszonya volt egy másik nővel. Örülnék ha megkérdeznéd Jennyt .Benne van az utolsó reményem. Tudom hogy rá számíthatunk.-mondta anya.Beszélgettünk még kicsit , meg kérdezte hogy hogy van Jason. Megnyugtattam hogy minden rendben lesz majd letettem  a telefont.
Most már nekem is minden reménységem Jenny nénikémben volt. Anya hívása után még feszültebb lettem. 
Délután haza jött Jenny és a vele tervezett beszélgetésem korántsem úgy sikerült mint ahogy gondoltam.
Azt mondta hogy mivel terhes és ikreket vár kell a hely majd a babáknak a házban és arról se feledkezzünk meg hogy már van egy kislányuk Lexi. Így ami szabad hely volt a házban mind elfogyott. Ezek után még szomorúbb lettem és már nem is érdekelt hogy mi lesz , egész délutánt a szobámban töltöttem s szomorkodtam . Szerettem volna Justinnal lenni , s egy pillanatra elfeledkezni minden engem körülölelő problémáról.Írtam Justinnak egy üzenetet ami megfogalmazta milyen pocsékul érzem most magam. S ő rögtön felhívott.De mivel tudtam hogy a problémám nem telefon téma így nem voltam hajlandó elmondani  neki a bajomat. Ezért úgy döntött hogy akkor el jön hozzám. De épp úgy mint máskor most is a nehezebb utat választotta a szobámhoz való eljutásra. Felmászott az erkélyen és én beengedtem...nyomott egy puszit a homlokomra majd magához ölelt.
-Kérlek meséld el mi a baj...-mondta halkan s hangjában éreztem az aggodalmat.
-Szüleim el vállnak.Ma beszéltem anyával.S mivel apa marad a házban anya,Jason és én nem tudunk hol lakni.-itt már nem tudtam vissza tartani a sírást. Könnyeim patakokban folytak le az arcomon majd Justin ingjére . Így szerencsésen össze is kentem szegényt a szemfestékemmel.
-Itt a nénikédéknél nincs hely?-tette fel ő is a kérdést.
-Babát vár . Ikreket , így az összes eddigi hely betelt.Mivel már van egy kislányuk Lexi.
-Megoldjuk.Ígérem.-mondta. Egyszer csak Justin felkapott a karjaiba és óvatosan lefektetett az ágyra de egyetlen másodpercre sem szakadt el tőlem.Már talán 5 perce  feküdhettünk ott csendben ...mikor Justin megszólalt.
-Költözzetek hozzánk.Hatalmas házunk van. Legalább 7 szoba van a házban ami üres. -mondta és azzal a lendülettel már folytatta is tovább.-És van egy vendégházunk is ami szintén üres. Én meg csak anyával élek úgyhogy bőven elfértek nálunk.-mondta majd letörölt egy éppen a szememből kigördülő könnycseppet az arcomról.  
-Ez mind igazán jól hangzik Justin. De nem kérhetünk ekkora szívességet anyukádtól. Nem is ismer engem és a családom..
-Aby komolyan azt hiszed hogy nem ismer Téged az anyukám?Hiszen minden nap rólad mesélek neki.Már lassan az idegeire megyek.Azt is tudja hogy most itt vagyok nálad.Alig várja hogy megismerjen és igazábl terveztem is hogy holnap bemutatlak neki.-mondta.Érezni lehetett a hangjában hogy mennyire komolyan mondta ezt. Én hihetetlenül meglepődtem...fontos vagyok neki.Következtettem le. Nem akartam rá kérdezni de kicsúszott a számon.
-Szóval fontos vagyok neked?-kérdeztem s már nem bírtam ki hogy ne mosolyodjak el.
-Nem is sejted mennyire.-hangzott el az a válasz amit reméltem hogy hallani fogok. Mivel már hihetetlenül álmos és nyűgös voltam megkértem Justint hogy énekeljen nekem  valamit. Ő elkezdte énekelni a Be Alright című számát.S mint gondoltam így Jus karjaiban határozottan könnyebb volt az elalvás ...a szám végére már el is nyomott az álom..S én tudtam hogy minden rendben lesz hiszen itt van mellettem Justin...