Aubrey már majdnem elaludt amikor kikapcsoltam a gépet. Valószínűleg nagyon belefeledkeztem a twitterezésbe, mert észre sem vettem hogy Aby átöltözött a ruhába amit annyira szerettem volna látni rajta. Igen , tudtam hogy gyönyörűen fog állni rajta.
-Imádom ezt a ruhát kicsim. Mostantól mindig ebbe kell aludnod ha nálam alszol.-suttogtam halkan , majd odabújtam hozzá. De testhelyzetemen még mindig nem változtattam , ahogy eddig is most is vele szemben voltam.
-Ha jól viselkedsz talán felveszem majd máskor is.-mondta halkan majd kis mosolyra húzta száját.
-Én mindig jól viselkedek .-hazudtam neki miközben gyengéden puszilgatni kezdtem alsó ajkait.Azt hiszem tetszett neki a dolog , mert átkarolta a nyakamat s így közelebb húzott magához. Annyira közel voltunk egymáshoz hogy orraink szinte összeértek miközben feküdtünk egymás mwellett. Jó érzés volt Aubrey közelsége , el tudnám viselni ha nem kellene egész nap semmit sem csinálnom csak a karjaim között tartanom.
-Most aludjunk jó ? Nagyon fáradt vagyok.-lehelte ajkaimra a szinte alig hallható mondatokat.
-Aludj csak kicsim.Szép álmokat.-válaszoltam , majd puszit nyomtam homlokára. Pár percig még Abyt csodáltam majd akaratom ellenére elnyomott az álom.
Reggel amikor felébredtem Abynek már nem volt mellettem.Először kicsit megijedtem .Remélem nem szökött el mellőlem az éjszaka. De amint ránéztem az órára , rögtön megnyugodtam. 10óra volt. Azt mondta Scoo Abyhez fél 10 kor jön majd a tanár.Szóval ezért hagyott itt engem ,állapítottam meg. Gyors zuhanyzás után elindultam a nappaliba hogy megkeressem Abyt...
Aubrey szemszöge
Rendkívül unalmas volt ez a sok történelmi név és évszám amiről a tanár mesélt nekem. Már vagy harmadszorra ismételte meg ugyan azt a mondatot.Most komolyan azt hiszi hogy ettől jobban meg fogom jegyezni?Hát nagyon is tévedt..egyetlen dolgon járt a fejem egyfolytában .Mégpedig azon hogy mikor fejezzük már be végre?Még másfél óra tanulás...állapítottam meg az órára nézve.Szinte biztos voltam benne hogy ha egy percen belül nem történik valami akkor el fogok aludni...A tanárral szemben ültem az asztalnál és éppen őt bámultam amikor a tanár mögött valami mozgolódást véltem felfedezni. Először csak lépkedéseket hallottam a lépcső felől , majd fél perc után megjelent a személy is akinek a lépteit hallottam. Justin állt a lépcső alján egy szál alsógatyában. Nem már...ezt most direkt csinálja? Hát eddig sem tudtam odafigyelni ,de ezután garantáltan nem fogok tudni.Justin azonnal észrevett és integetett is nekem.Ajkai úgy kerekedtek mintha azt suttogta volna nekem hogy szeretlek.De hangja nem hallatszott.Nem lett volna szerencsés ha a tanár észreveszi hogy mi folyik mögötte ezért én csak visszamosolyogtam Justinra. Pattie már nem volt olyan vak mint a tanárom Daniel .Ő rögtön észrevette hogy mik is fia titkos szándékai.
-Justin segíts nekem a konyhában kérlek.-kiáltott oda a kétségbeesett anyuka a fiának.Jus erre megrántotta a vállát, majd elindult a konyha felé.-Kicsim ugye ezt nem gondoltad komolyan?Nem hiszem el hogy két órát nem bírsz ki nélküle. Ezt nem hagyhatjuk.Na vegyél fel magadra valami ruhát aztán gyere és segíts inkább nekem...-szűrődtek ki a konyhából Pattie mondatai.
Ajjaj Justin ,miért kell neked mindig rosszalkodni?Tagadhatatlanul tetszett ilyenkor , s tudtam hogy ha nem lenne itt Daniel akkor most bármilyen rosszaságba bele tudna rángatni.Most láttam először egy szál alsógatyában ,de remélem hogy nem utoljára...azt hiszem ebből a két órás tanulásból másfelet azzal töltöttem hogy próbáltam magam elé képzelni azt a Justint aki az imént meztelen felsőtesttel sétált be a nappaliba, így teljes kudarcba fullasztotta a tanulásra való koncentrálásomat.
-Érted amit magyarázok Aubrey?-zavarta meg gondolataimat a tanár.
-Öhm. Igen persze...hazudtam neki de csak ennyit bírtam kinyögni.De mi mást mondhattam volna?Azt hogy:Nem nem értem és nem is érdekel csak az hogy mikor fejezzük már be...ez mégis mennyire hangzott volna hülyén?
-Akkor rendben.Mára ennyi volt.Majd csütörtökön folytatjuk, remélem akkor már jobban fog menni a koncentráció.-vigyorgott sármosan .Csak most vettem észre hogy Scooter milyen fiatal és jóképű tanárt szerzett nekem.Remélem emögött semmi hátsó szándék nem lapul.Valahogy nagyon nem tudott izgatni hogy hogyan is néz ki...ugrándozva futottam oda a konyhában tevékenykedő Justinhoz.Pattie megkínálta a tanárt a sütivel , amit az előbb sütöttek , majd kikísérte.Justin a konyhapultnál állt háttal nekem , ezért én nagy lendületet vettem és rá ugrottam a hátára.Lábaimmal derekába kapaszkodtam így nem eshettem le.Hatalmas puszit nyomtam arcára, ő pedig adott egy harapást a csokis muffinából amit az előbb sütött az anyukájával.Nagyon finom volt , de komolyan .Pontosan olyan volt az íze mint amit az otthoni cukrászdában szoktam enni.A legjobb cukrászda amiben valaha jártam.Óvatosan lecsúsztam hátáról majd egymással szemben helyezkedtünk el.
-Nagyon finom...nem is tudtam hogy ebben is tehetséges vagy-mosolyogtam rá.
-Hmm ha tudnád még miben vagyok tehetséges...-mondta azzal a mindent eláruló mosollyal az arcán.
-Remélem majd egyszer megtudom ...-mondtam majd puszit nyomtam a szájára.Aztán elindultunk a nappali felé.Nem volt semmi dolgunk úgy hogy leültünk és megnéztünk egy filmet.A film közepe fele anya rontott be a házba ezzel a mondattal:
-Na hogy ment a tanulás kicsim?-kérdése közben odajött hozzám és adott nekem egy puszit.
-Remekül.Kérdezd csak Justint..-mondtam majd rá mutattam a mellettem ülő személyre.
-Szerintem inkább nem akarod tudni...-szólt bele a beszélgetésünkbe Pattie aki éppen most sétált be a nappaliba.Justin semmit nem hallott a beszélgetésünkből hiszen végig a telefonját nyomkodta, valami nagyon lekötötte a figyelmét, de a többiek előtt nem mertem megkérdezni hogy mi az.Egyszer csak arra lettem figyelmes hogy Jus telefonál...
-Át tudnál jönni hozzánk Scoo?Igen most azonnal.Siess.-mondta majd letette a telefont.
-Mi a baj kicsim?-kérdezte kétségbeesetten az anyukája.
-Igen ezt én is szeretném tudni.-tettem hozzá.
-Mindjárt megérkezik Scoo és akkor elmondom..-válaszolta idegesen.A hátralévő időben már nem a telefonját nyomkodta , csak rám figyelt.A nyakamat és az arcomat puszilgatta.Kezeimet egy pillanatra sem engedte elszakadni az övéitől.Fél óra múlva megérkezett Scoo.Pattie beengedte a házba , majd mindannyian leültünk a nappaliba.
-Siettem ahogy tudtam.Na mondjad Justin mi volt ilyen sürgős.!?
-Hát tegnap este vettük észre Abyvel hogy milyen pletykák terjednek rólunk az újságokban és a neten.Biztosan láttátok már ti is.A rajongóim pedig egyre csalódottabbak mert nem tudják az igazságot.Szerintem az lenne a legjobb ötlet ha nem bujkálnánk , hanem elmondanánk nekik hogy mi a helyzet.-bökte ki végül a lényeget.Éreztem hogy mondandója közben kicsit ideges volt mert kezeimet egyre jobban szorította.Már majdnem rászóltam hogy mindjárt elszorítja a kezem.
-Nem tudom Justin.Ha felvállaljátok hogy együtt vagytok tudod hogy mindenki zaklatni fog Titeket...nehéz menet lesz.
-Tudom egy ideig tényleg nagyon nehéz lesz..de aztán le fognak nyugodni.Ez mindig így szokott lenni.Fél év alatt lecsendesülnek a dolgok.
-Igen lehet...nos nekem mindegy-válaszolta Scoo.-Aubrey te mit gondolsz erről?-kérdezte majd rám nézett.
-Hát tudjátok jól hogy én nem tudom hogy megy ez, úgy hogy rátok hallgatok.De bízok Justin döntéseiben és titkolózni sem szeretnék ...szóval jó ötletnek tartom.-vallottam be nekik az igazat.
-Köszönöm hogy bízol bennem.-suttogta Justin a fülembe úgy hogy azt senki más ne hallja csak én.Persze hogy bízok benne , el sem tudja képzelni hogy mennyire.
-Nos akkor azt hiszem az lesz a legjobb ötlet ha kiírom twitterre az igazat.-mondta Jus már úgy hogy mindenki hallotta.Mindenki bele egyezett a tervünkbe, de Scoo mondta hogy még minimum két napig ne menjünk ki a házból a lesifotósok miatt.Azt hiszem Justinnal mind a ketten ugyanarra gondoltunk , még pedig arra hogy ezt nem lesz nehéz betartani...Scoo nem ment el a megbeszélés után.Leültünk közösen ebédelni miután Jason is hazaért a suliból. Majd az ebéd után sort kerítettünk Justinnal a nagy bejelentésre.
Nem írtunk hosszú sorokat az igazságról, csak egy pár mondatot és egy közös képet is csatoltunk hozzá...de azt hiszem ebből minden kiderült.
"Nekem van a legeslegszebb barátnőm a világon.Köszönöm hogy itt vagy nekem. Nagyon szeretlek Aubrey!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése